Sámi boarrásamos gákkesgávdnosiid birra ođđa dieđut

Soađegili Soabbatjávrri gátti Juigietti (Juikenttä) arkeologalaš čuozáhagas gávdne jagi 1962 dutkanroggamiin guokte ullogákkesbihtá. Gággásiid leat dutkan guokte maŋimuš jagi aktiivvalaččat. Gávdnon gággásiidda lea dál dahkkon rádiočitnaahkemeroštallan ja daid ahkin lea gávnnahuvvon sullii 600 jagi. Gággásat leat gođđojuvvon 1400-logus mKr. ja dat gullet dakko bokte gaskaáigái. Juigietti gávdnosiin leat gieskat dutkan maid metálladávviriid álgoávdnasiid ja bárrásii dutket gávdnon dorkasiid.

Sámeguovllu arkeologalaš tekstiilagávdnosat leat erenomáš hárvenaččat. Aiddo dál Soađegili Juigietti gággásat leatge Sámeguovllu boarrásamos gággásat, mat leat gávdnon. Dat leat seammás maid davimus gággásat, leat leat gávdnon Suomas, mat sisttisdollet indigotiinna dahjege alit ivdneávdnasa. Savukoski Mukkalas ja Eanodaga Márkanis gávdnon tekstiilabázahusat leat sullii 200 jagi nuorabut.

Gággásiid rekonstrueremat Sámemusea Siidii

Sámemusea Siida lea riikkaviidosaš ovddasvástideaddji musea, man spesiálasuorgi lea sámekultuvra ja dat lea guvllolaš ovddasvástideaddji musea kulturbirasbargguin sámiid ruovttuguovllus. Siiddas Anáris lea golggotmánu 2024 rájes smávvačájáhus, gos leat oaidnin láhkai rekonstruerejuvvon gággásat, láiggit ja tekstiilabargoreaiddut, mat laktásit Juigietti gávdnosiid dutkamii.

Arkeologa FT Krista Wright lea analyseren arkeologalaš tekstiillaid láiggiid, gákkesráhkadusaid ja ullofiberiid. Arkeologalaš gággásat leat erenomáš rašit. Danne tekstiilagávdnosat dutkojuvvojit eanaš mikroskohpain ja analyseremiin smávva fiiberčájánasaid. Juigietti gággásiid ávnnas lea ullobeallemas (villapalttina), mii lei dábálaš gákkesráhkadus gaskaáiggis. Gággásiin ledje goittotge ollu erenomášiešvuođat, maid čielggadeapmi gáibidii dan, ahte gođđojuvvojit originála seammá sullasaš gákkesrekonstrueremat.

Siiddas leat oaidnin láhkai dutkamušgággásat, maid lea gođđán čeahpes Hannele Köngäs. Gággásat leat gođđojuvvon gaskaáigái mihtilmas gákkesmuoraiguin. Čuočča- ja gođđinláiggit leat bodnojuvvon gieđaiguin snáldduin nu, ahte dat mannet sierra guovlluide, vai dat vástidit Juigietti láiggiid. Dutkamuš ja rekonstrueremat dahkkojuvvojedje tekstiiladutkamuššii spesialiseren Agnes Geijera vuođđudusa doarjagiin.

Juigietti gággásat muitalit Sámi gávpeoktavuođain

Ođđa dutkamušain lea čielgan, ahte Juigietti gággásiid ullu vástida kvalitehtas dáfus fiinna gaskaáigásaš englándalaš ullu. Dat lei iežas áigge okta dehálamos gávpegálvvuin Eurohpas. Gággásat leat báidnojuvvon čáhppesalihin indigonávrašiin. Dat leamašan dolin mihá čábbát, vaikke leatge dán áigge čáhppesruškadat, go leat leamašan eanavuođus jahkečuđiid.

Juigietti gággásiid leat jáhkkimis gođđán Englándda, Hollándda dahje Duiskka guovllus, mat ledje 1400-logus tekstiilabuvttadeami dehálaš guovddážat. Eandalii Hansagávpejaččat gaskkustedje gággásiid miehtá Nuortameara. Alit ivdni leažžá buvttaduvvon Duiskkas, gos indigonávraša gilve viidát. Juigiettis leat gávdnon maid Davvi-Duiskkas duddjojuvvon beavdeniibbit, mii maiddái muitala viiddes ja aktiivvalaš gaskaáiggi gávpefierpmádagas. Soađegili Soabbada bokte manai Finnmárkkubálggis, mii ovttastahtii Jiekŋameara ja Mearrabađa johtolagaid. Juigieddái ullobeallemasgággásat leat dakko bokte sáhttán fievrasit historjjálaš gávpejohtolagaid mielde nuortin, oarjin dahje davvin.

Lassidieđut

Intendeanta Eija Ojanlatva, Sámemusea Siida, eija.ojanlatva(at)samimuseum.fi

Dutki FT Krista Wright, Helssega universitehta, krista.wright(at)helsinki.fi